“A neuropáthia érintheti a mozgásrendszer működését, emellett negatívan hat a szív-és érrendszerre, és bizonyos élettani funkciók is zavart szenvedhetnek. Előfordul, hogy sebekkel, talpi fekélyekkel mennek el a rendelőbe, de az is árulkodó lehet, ha a beteg nem érzi a lábát, így a fájdalmat, a hideget vagy a meleget sem. Ez azért is veszélyes, mert akár balesetekhez is vezethet, ha a páciens nem érzékeli pontosan, hogy mennyire nyomja a gázpedált, vagy el is eshet, ha séta közben nem érzi megfelelően a talajt a lába alatt. Neuropátiás betegek gyakran esnek át tünetmentes szívinfarktuson is" – hangsúlyozza.
“A diagnosztizálás azért nehézkes, mert olyan, mintha ez a tünetegyüttes a senki földjén lenne”- jegyezte meg Kempler Péter, aki szerint a neuropátia a diabétesz szövődményeként alakul ki, így az belgyógyászati eset, de az idegrendszeri károsodás miatt akár a neurológiához is sorolhatjuk.
A belgyógyász azt is kifejtette, hogy a diagnózis felállítását jelentősen megkönnyíti, ha a beteg pontosan eltudja mondani a tüneteit a háziorvosnak, aki többnyire a belgyógyászhoz vagy a diabetológushoz utalja tovább a beteget. A Semmelweis Egyetem Neuropathia Központjában évente 1500-nál is több beteget fogadnak, az országban ma már 11 neuropátia c entrum működik.
"A kezelés több komponensű: egyrészt minél optimálisabb módon be kell állítani a vércukorszintet, továbbá fontos a további kockázati tényezők, például a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint kezelése. Emellett gyógyszer adása is indokolt lehet, részben pathogenetikai alapon nyugvó oki, részben tüneti kezelés formájában" – mondja dr. Kempler Péter.
Forrás:Dívány
